Egyedül nevelem a gyermekem és nagyon rossz anyának érzem magam, mit csinálok rosszul?

 

Véleményem szerint csakis azon kéne változtatnod, ahogyan önmagadra gondolsz. Ha olyan nagyon elvetemült anya lennél, nem lenne lelkiismeret furdalásod, és nem keresnél választ a problémára. Tettél bármikor is tudatos megfontolásból rosszat a gyerekednek? … Ártottál neki valaha is szánt szándékkal, csak mert az olyan jólesett? … Felejtsük már el, hogy ki a jó, meg ki a rossz anya! Minden ember a saját legjobb tudása szerint cselekszik, azaz azt teszi, amire az adott pillanatban képes. Nekem sokkal inkább egy fáradt anyának tűnsz, szóval ne bántsd magad tovább!

 

A gyermeknevelést a természet nem egy főre találta ki, Te mégis felelősséget vállaltál és helyt álltál ebben a nem túl szerencsés helyzetben is. Egyedül viseled a gondját gyermekednek, egyedül cipeled a mindennapok terheit, és egy keresetből kell kielégítened kamasz gyermeked egyre követelőzőbb igényeit… Ezzel csak azt akarom mondani, hogy önostorozás helyett, akár büszke is lehetnél magadra. J

 

Amit az egyedüllét óráiban mostanában megélsz, nem más, mint lelked jelzése, hogy elfáradtál, és egy kis pihenőre van szükséged. Az a napi egy óra egyedüllét, úgy kell neked, mint a mindennapi kenyér, és ez NEM BŰN. Épp ellenkezőleg. Ezáltal tudod biztosítani saját növekedésed feltételeit, hogy abból növelhesd-kibonthasd gyermeked személyiségét is. Gondolj csak bele, ha az egyedüllét óráiban jól érzed magad, ezt a jó érzést utána úgyis a lányoddal osztod meg, nem? Lesz energiád türelmesebbnek, megértőbbnek, vagy épp határozottabbnak lenni vele.

 

És még valami nagyon fontos. Szerinted a lányod mire „próbál” tanítani Téged agresszívan követelőző magatartásával? Arra, hogy komolyan kell vennünk a saját szükségleteinket. Talán nem olyan módon, ahogy ő teszi, de meglátod, ha végre átveszed az üzenetét, nem kell tovább ordítoznia, és jóval kevesebb „dolga” lesz veled. Mindkettőtök örömére!

 

Szóval a leckéd: Vedd komolyan a szükségleteidet, és szervezz tudatosan olyan programokat magadnak, ami kicsit más, mint a hétköznapi daráló, és ami „csak úgy” örömmel tölt el téged.