Miért kell különóra egy ovis gyereknek?

 

Nem kell! Sőt… Nagyon jó, hogy a mai, erősen teljesítményközpontú világban meg tudod őrizni azokat az értékeket, melyek sok családban elveszni látszanak a „nagy hajtásban”. Ezek pedig az együtt töltött idő, az egymásra fordított figyelem, és a pihenés.

 

Ha figyelembe vetted családod lehetőségeit, és lányod igényeit, nem számít, hogy ezzel szembemenő tendenciát tapasztalsz az óvodai környezetben. Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének.


  • Van, aki féltő gonddal igyekszik fejleszteni gyermeke képességeit, és igyekszik minél hamarabb, minél többféle dologra megtanítani, nehogy lemaradjon valamiről a későbbiekben.
  • Van, aki eltökélten küzd, hogy gyermeke sikeresebb és boldogabb legyen mint ő, ezért  arra törekszik, hogy saját meg nem valósított álmait a gyermek mindenáron beteljesítse.
  • Van, aki igyekszik gyermeke kedvében járni, és fáradhatatlanul lehetőséget ad neki, hogy kipróbálja magát a legkülönfélébb, aktuális érdeklődési területeken.
  • Van, aki egész egyszerűen rákényszerül, hogy különórákkal fárassza turbódízel gyermekét, mivel az ovi után még láthatóan tele van testi és szellemi energiákkal.
  • És van olyan, mint Te, aki azt mondja, hogy van a világban éppen elég inger és elvárás, ezért én azzal támogatom gyermekem fejlődését, hogy igyekszem megteremteni számára egy biztonságos, békésen, hömpölygő otthont, ahol lazíthat, és a szeretteivel időzhet.

 

Nyugi! Tökéletesen elég, ha otthon játszol és beszélgetsz a kislányoddal. Ha vannak társasélményei (barátok, rokonok, stb), semmi fontosról nem fog lemaradni. Ebben a korban a legfontosabb a közös élmény, a hiteles felnőtt példa, az érzelmi biztonság, és a „feltétel nélküli” elfogadás. Ehhez pedig nincsen szükség különórákra. A szabad játék éppúgy képes fejleszteni az akaraterőt, a motivációt, a különféle problémamegoldó készségeket, és emellett még lelki kiegyensúlyozottságot is biztosít.

 

Külső nyomásra tehát semmiképp sem érdemes délutáni foglalkozásokra járatni gyermeked. Ennek lányod belső indíttatásából, illetve a család lehetőségeiből kell kiindulnia.