Válni akarok, de attól félek, hogy sérül a gyermekem

 

Először is arra bíztatlak, hogy még a gyermeked megkímélése előtt hozz magadban egyértelmű döntést a házasságoddal kapcsolatban. Beszéljétek meg a pároddal, hogy milyen irányt vegyen a kapcsolatotok, és ha ténylegesen a válás mellett döntötök, egyezzetek meg abban, hogy az egymás iránt táplált nem túl barátságos érzelmek (harag, neheztelés, csalódás, féltékenység) ellenére mindig szem előtt tartjátok a kislányotok érdekeit. 

 

Teljesen természetes, hogy szeretnéd a gyermekedet megkímélni a szenvedéstől, de sajnos az élet tele van olyan helyzetekkel, amikor egész egyszerűen nem lehet megspórolni a fájdalmat. Egy házasság, és egy család felbomlása jelentős veszteség minden érintett számára, melyben természetszerűleg a gyermek is osztozik, - éppen úgy, ahogy egy rosszul működő házasság fájdalmaiban is osztozna…

Szóval, amit tehetsz, hogy megkönnyíted számára ezt a mindenképp fájdalmas élethelyzetet, és megtanítod neki, hogy hogyan kezelje azt.

 

Íme, néhány aranytipp:


  • A saját viszonyulásod nagyban meghatározza, hogyan éli meg gyermeked a válást. Ha például bűntudatod van a döntésed miatt, a kicsi úgy érezheti, hogy tragédia történt, ha azonban úgy éled meg, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobb megoldást választottad, ő is simábban veszi majd a változást.
  • Beszélgess vele az érzéseiről, és finoman próbáld arra buzdítani, hogy kifejezze mindazt a sok gondolatot és érzést, ami benne kavarog. (Ebben sokat segíthet: ZELEMÉR, a zűrutazó vakondoki II. interaktív beszélgető-könyv, VÁLÁS c. fejezete)
  • Érts meg a félelmeit, fájdalmát, és ne próbáld lebeszélni róla! Mondd el neki, hogy a változás mindegyikőtök számára fájdalommal teli, és biztasd, hogy idővel minden egyre könnyebb lesz, és minden rendben lesz az „új családi felállásban”.
  • Biztosítsd a gyereket, hogy akármi is történt köztetek szülők között, attól őt ugyanúgy szeretitek, és bátorítsd, hogy szerethet egyformán mindkettőtöket, nem kell választania kettőtök között.
  • A gyerekek gyakran hajlamosak magukat okolni a válás miatt, ezért nagyon fontos tisztázni a kis agyában, hogy ami kettőtök között történt, az felnőtt dolog, felnőtt döntés, és NEM RÓLA SZÓL, NEM AZ Ő HIBÁJA.
  • Tájékoztasd az óvónőt/osztályfőnököt arról, hogy váltok, és kérdd meg őket, hogy átmenetileg különös gonddal, türelemmel és megértéssel vegyék körbe a gyermekedet.
  • Amennyire lehetséges továbbra is együtt viseljétek gondját gyermeketeknek, és próbáljatok mind a ketten jelen lenni a számára fontos eseményeken (pl. verseny, fellépés, szülinap stb.)

 

Mindez könnyedén és jól hangzik, de nem megy mindig egyszerűen. Ha úgy érzed, hogy az események maguk alá temetnek, és nem tudod kezelni a helyzetet, kérj külső segítséget!